Bukaresten a Koós Ferenc Művelődési Kör próbálja összefogni a városban élő magyarokat, ismertette működésüket Zágoni Albu Zoltán református lelkész. A kör 1991-ben indult. /Béres Katalin: Elődök nyomdokán. A Calvineum Koós Ferenc Művelődési Köre. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./
1994. december 21.
A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság /BPMT/ 1991. febr. 25-én alakult meg, majd csatlakozott az EMKÉ-hez és a Magyarok Világszövetségéhez. A BPMT elnöke dr. Lőrinczi Gyula, alelnökök: dr. Molnár Szabolcs, a Hungarológiai Tanszék docense, Bíró Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok titkára és Zágoni Albu Zoltán, a Calvineum lelkipásztora. Hétfőnként jönnek össze, amikor előadásokat hallhatnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./
1995. december 19.
Megjelent a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság első, összevont évkönyve. A könyv bemutatóján, a bukaresti Calvineumban jelen volt a társaság elnöke, Lőrinczi Gyula is. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
1999. szeptember 15.
Szept. 15-én Bukarestben, a Calvineumban tartotta ülését a romániai magyar történelmi egyházak egyeztető-tanácsa. Az ülésen jelen volt dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Reiser Pál, Tempfli József és Martin Roos római katolikus, Tőkés László királyhágómelléki és dr. Csiha Kálmán református, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság igazgatója meghívottként vett részt a tanácskozáson. Napirenden szerepelt a kultusztörvény tervezete, az egyházi ingatlanok és ingóságok helyzete, a lelkészek állami fizetésének kérdése, valamint az egyházi és az anyanyelvű oktatás lehetőségei. Az önálló magyar nyelvű magánegyetemmel kapcsolatban az egyházfők a következő szándéknyilatkozatot adták ki: "A romániai magyar történelmi egyházak, népük anyanyelvű oktatása iránti felelősségük tudatában, ünnepélyesen kifejezik ama szándékukat, hogy közös részvétellel, a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében, magyar nyelvű magánegyetem létrehozása céljából alapítványt tegyenek. Terveink szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei fognak működni Erdély különböző régióiban. Kérjük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttműködését az egyetem létrehozásában és működtetésében. Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányait, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra. - Az alapítvány bejegyzésével megbízzuk a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát. /Alapítvány a magyar egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Ugyancsak e tanácskozás során a magyar történelmi egyházak vezetői Memorandumot fogadtak el, amelynek címzettje Radu Vasile miniszterelnök. Felvázolva a romániai magyar egyházak súlyos anyagi gondjait, a kormány segítségét kérik azok megoldásához. Az állami támogatás összegének kiegészítése mellett az egyházak bizonyos adózási könnyítéseket igényelnek. - A romániai magyar egyházi vezetőket ebéden látta vendégül Emil Constantinescu elnök, és az azt követő beszélgetés során támogatásáról biztosította őket, a felvetett kérdések megoldásában. - Délután az egyházi vezetők részt vettek a szenátus tanügyi bizottságánál rendezett konzultáción. A bizottság tagjai érdeklődtek, hogy az egyházak mit tesznek majd a birtokukba visszajutó iskolaépületekkel. A magyar egyházi vezetők szinte egyöntetűen leszögezték: ahol iskola működik, ott iskola lesz továbbra is. /(Zsehránszky István) Szándéknyilatkozat született erdélyi magyar egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Emil Constantinescu államfő a romániai magyar történelmi egyházak vezetői előtt kifejtette meggyőződését, hogy a tulajdonról készülő új törvény rendezi majd a legtöbb volt tulajdon problémáját, függetlenül nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet illetően Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő oktatási és akkreditálási törvény "ésszerű és kedvező keretet" ad a magánkezdeményezésekhez az oktatás területén. Constantinescu elnök örült a magyar magánegyetem létrehozásának. Egy ilyen egyetem alapítása szerinte a többségnek is lehetőséget ad arra, hogy elfogadja és megértse az anyanyelvű oktatási intézmények létrehozását, ami előrelépést jelent az anyanyelvű felsőfokú állami oktatást illetően is - hangsúlyozta nyilatkozatában Tőkés püspök. /Constantinescu államfő magyar egyházi vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök a megbeszélésről elmondta: "Ha nem lehet állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre." "A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola része lenne az új magánegyetemnek." A legfontosabb egyetemi központ Kolozsváron lenne. - Aggasztó, hogy sok jogtalanul elvett egyházi épület van, amelyet már nem használnak, de nem adják vissza az egyházaknak. /Rais W. István: A magánegyetem létrehozása a fontos, nem a tanintézet elnevezése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./
1999. szeptember 17.
Szept. 12-én Bukarestben, a Calvineum református templomban emlékeztek Bakcsy Zsigmondra, a bukaresti magyarság hűséges krónikására, aki egy héttel előbb halt meg, 65 éves korában. /Barabás István: A bukaresti magyarság hűséges krónikása. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 17-22./
2000. december 14.
Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok aláírásával közleményt adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége, amelyben megdöbbenésüknek adnak hangot, hogy még a visszakapott Calvineum ügyében is visszakozik a hatalom. A zilahi polgármesteri hivatal ugyanis november 20-án keresetet nyújtott be a Zilahi Bíróságon, és az 1999/83. számú kormányrendelet alkotmányellenes voltára hivatkozva a Calvineum feletti egyházi tulajdonjog bejegyzésének a megtagadását kérte. A zilahi Wesselényi-kollégium ügyével kapcsolatban a közlemény szerint az RMDSZ ″tétlenül szemléli az iskolánk ellen elkövetett törvénytelenségeket.″ ″Seres Dénesné a román hatóságok egyoldalú támogatását élvező volt igazgatónő november 30-án bármely jogalap nélkül elbocsátotta állásából László Kálmán kollégiumi gondnokot, és annak távollétében, az általa felvigyázott raktárhelyiségek ajtaját lepecsételtette. December 2-án éjjel ismeretlen tettesek felgyújtották László Kálmán panellakásának bejárati ajtaját.″ ″December 7-én reggel a Zilahi Református Esperesi Hivatal gyűléstermének ablakát betörve találták.″ Ugyancsak december 7-én az iskolagondnok bejárati ajtójába tűzve találta a Fugyivásárhelyen megalakított Református Megújulási Közösségnek a kolozsvári Szabadságban megjelent közleményét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége elítélte az RMDSZ ″ignoráns és hatalombarát magatartását″. /Gyűrűzik a Wesselényi-kollégium körüli botrány. Felgyújtották az egykori kollégiumi gondnok ajtaját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2001. június 15.
A szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával nyomtatásban is napvilágot látott annak a - verses-zenés - ünnepi műsornak az anyaga, amely Wass Albert halálának harmadik évfordulóján hangzott el Szatmárnémetben a Kalvineumban és a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A kiadvány életrajzi adatokat is tartalmaz. /Wass Albert emlékfüzet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./
2002. február 12.
Az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodás mintájára a szövetség és a kormánypárt megyei szervezeteinek is egyezséget kell kötniük. A helyi megállapodásokat február végéig kell aláírni. Az egyezkedések előreláthatóan nem lesznek zökkenőmentesek, Kolozs megyében például a megyei SZDP-elnök kijelentette: szó sincs az ingatlanok korlátlan visszaadásáról, vagy újabb magyar karokról. Előtte a párt főtitkára jelezte: "félreértették" az aradi Szabadság-szoborra vonatkozó ígéretet. Az SZDP "visszatáncolásáról" szó volt a kétpárti egyezmény első kiértékelő ülésén. Grigore Zanc szenátor, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal "nyugtatta" azokat a kormánypárti politikusokat, akik bírálták az SZDP–RMDSZ protokollumot, hogy a megállapodás távolról sem olyan "veszélyes", mint ahogy az első látásra tűnik. Véleménye szerint az egyezményben nincsenek kötelező érvényű rendelkezések. Nincs szó benne az elkobzott egyházi ingatlanok azonnali és korlátlan visszaszolgáltatásáról, ami pedig a magyar felsőfokú oktatás kiszélesítését illeti, a megegyezés csak arról szól, hogy elemzik az új karok létrehozásának szükségességét. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: aggasztónak tartja mind Cosmin Gusa főtitkár, mind pedig Grigore Zanc kijelentéseit, és jelezte az RMDSZ vezetőségének, hogy ezt vessék fel a protokollumot monitorizáló vegyesbizottság első ülésén. Akik így értelmezik a protokollumot, azokkal nincs mit egyezkedni. Kónya-Hamar Sándor szerint természetes, hogy Kolozsvár áldatlan helyzetének javítása részét fogja képezni a helyi megállapodásnak. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre sor kerülhessen, a Fehér megyei SZDP-nek előbb illene visszavonnia bírósági keresetét ingatlanügyben és alkalmazni kellene a tavaly hatályba lépett helyi közigazgatási törvénynek a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó rendelkezéseit. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint fontosnak tartják, hogy a Calvineum visszakerüljön a zilahi református egyházmegyéhez, amelynek visszaszolgáltatásáról a 83-as sürgősségi kormányrendelet rendelkezik ugyan, de erre nem került sor. Szántó Árpád Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke szerint a helyi megállapodásba elsősorban az oktatással kapcsolatos megoldásra váró gondok kerültek. /Székely Kriszta: "Rugalmas" a kétpárti megállapodás. Megtörtént az első monitorizálás — Készülnek a helyi egyezmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2002. május 7.
Elhunyt dr. Zágoni Albu Zoltán /sz. Marosludas, 1934. júl. 19./ református lelkész, a bukaresti Calvineum lelkésze. A Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság alapító tagjaként, alelnökeként kitartó munkával segítette a társaság működését. A bukaresti magyar diaszpóra művelődési életének és magyar oktatatásnak lelkes támogatója volt. A Calvineumban kinyitotta a templomot a magyar diákok számára, amikor nem volt biztonságos saját alma materük. /Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság Intéző Bizottsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
2002. május 10.
Elhunyt dr. Zágoni Albu Zoltán /Marosludas, 1934. júl. 19. - Bukarest, 2002. máj. 5./, a bukaresti Calvineum egyházközösség vezető lelkipásztora, aki 28 évig töltötte be ezt a tisztséget, bátran kiállt a bukaresti magyar közösség érdekében. 1959 és 1974 között radnóti lelkipásztor. 1974-ben nevezték ki a bukaresti református egyház vezetőlelkészének. 1974. október 31-én szentelték fel Bukarest új református templomát. A lelkész megkezdte Bukarest református közösségének feltérképezését, több mint 400 családot látogatott meg az első esztendőben. Zágoni Albu Zoltán kezdeményezésére 1991-ben újraalakult az 1930-as években erdélyi egyetemisták által létrehozott Koós Ferenc Művelődési Kör. Azóta is az ökumenikusan szervezett Koós Ferenc Kör a bukaresti magyar értelmiség műhelye. A református templom lett 1990-ben mentsvára, lelkipásztorának kezdeményezésére, az Ady Endre Líceum szorult helyzetbe került diákjainak és tanárainak, amíg sikerült elintézni az iskola magyar jellegének visszaállítását. Az 1989-es események lehetővé tették egy, az UNESCO égisze alatt működő ökumenikus főiskola létrehozását. Ennek újtestamentumi tanszékére Zágoni Albu Zoltánt hívták meg. Évek elteltével ő kapta az ökumenikus tanszéket is és e minőségében a keresztyén vallások protestáns tanszékének tanára. Tanulmányai és cikkei a Református Szemlében, A Hétben és a Romániai Magyar Szóban jelentek meg. Zágoni Albu Zoltán doktori címet nyert ökumenéből és teológiából. /Az RMDSZ Bukaresti Területi Szervezete: In memoriam Dr. Zágoni Albu Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2002. október 4.
A restitúciós törvények mielőbbi alkalmazását, a magyar egyházi és közösségi javak gyakorlatban történő visszaszolgáltatását szorgalmazta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 3-án Bukarestben, a román parlament két házának elnökeivel és a parlamenti magyar baráti csoportok tagjaival folytatott tárgyalásán. Mádl Ferenc a bukaresti református Calvineum-temetőben katonai ceremónia keretében helyezte el az első világháborúban elhunyt magyar katonák leendő emlékművének alapkövét. Az ideiglenes kopjafát katolikus, református, evangélikus és ortodox lelkészek szentelték fel, tövéhez Mádl Dalma asszony helyezett virágcsokrot. A bukaresti egyetemen a magyar államfő a román-magyar együttműködés új perspektíváiról tartott előadást angol nyelven. A magyar államelnök megtekintette a dél-kelet európai bűnözés megelőzési központot (SECI), amelynek jelenlegi igazgatója Bánfi Ferenc magyar rendőrtábornok. A szenátus elnökénél Mádl Ferenc felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus ügyét. Nicolae Vacaroiu a magyarországi románság helyzetének további javítására kérte a magyar elnököt. Valer Dorneanutól a magyar államfő az aradi Szabadság-szobor végleges elhelyezését és a magyar egyházi és közösségi ingatlanok gyakorlatban történő visszaszolgáltatását kérte. Bánfi Ferenc a Szabadságnak elmondta: a SECI-központ az első olyan bűnüldözési együttműködés a délkelet európai országok között, amely bizonyítja, hogy ezek az országok közös célokat képesek megfogalmazni, közös érdekeket találhatnak. A bukaresti SECI-központban 11 ország 18 összekötő tisztje dolgozik, küzdenek a kábítószer-kereskedelem, embercsempészet és terrorizmus ellen. Mádl Ferenc találkozott Emil Constantinescu volt elnökkel, ezt követően pedig Ion Iliescu államfővel négyszemközti záró megbeszélést folytatott. Mádl Ferenc magas magyar állami kitüntetéseket adott át Czédly Józsefnek, a Petőfi Ház igazgatójának (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Paul Drumaru írónak, fordítónak a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Lőrinczi Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének a bukaresti magyar művelődési élet szervezéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Molnár Szabolcs egyetemi tanárnak, a bukaresti Hungarológiai tanszék vezetőjének a tanszéken végzett munkájáért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Maya Morgenstern színművésznőnek a magyar-román színházi és filmművészeti együttműködés fejlesztéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Geo Serban irodalomtörténésznek a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje) és Georghe Vida művészettörténésznek a modern magyar képzőművészet romániai megismertetésért végzett munkája elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje). Mádl úgy értékelte, hogy a magyar-román viszonyban még sok a tennivaló a két ország és két nép jobb együttműködéséért és igazi megbékéléséért. /Tibori Szabó Zoltán: Román-magyar együttműködési perspektívák. Folytatódik Mádl Ferenc romániai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2002. november 13.
A Bukaresti I. Református Egyház-Calvineum kebelében működő, ökumenikus alapon szervezett Koós Ferenc Kör évadnyitó összejövetelét nov. 15-én tartja. A találkozó előadója: Tóth Mária, aki Felsőcsernátoni Bod Péter (1712-1769) egyháztörténeti munkásságáról tart ismertetést. /(Zsold Béla lp.): Évadot nyit a Koós Ferenc Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2003. február 28.
Szatmár megye sok szállal kötődik a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz, melynek 300. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségek lesznek. Legutóbb a Scheffler János Lelkipásztori Központban /Szatmárnémeti/ a helyi katolikus és református nőszövetség ünnepelte együtt Rákóczit. Febr. 26-án a Lorántffy Zsuzsanna Református Nőszövetség a Calvineumban farsangi vacsorán viszonozta a vendégséget. /(Sike Lajos): Rákóczi-nótákat énekeltek az asszonyok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2003. szeptember 30.
Szept. 29-én ünnepélyes megnyitóval, sajtóértekezlettel és állófogadással rajtolnak a Bukaresti Magyar Napok, a rendezvény szervezői pedig az RMDSZ bukaresti területi szervezete, a Magyar Köztársaság Kulturális Központja, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, a helybeli Magyar Ifjúsági Egyeztető Tanács és Magyar Nőszövetség, a Calvineum Református Egyházközösség, a Szőlőskerti Református Egyházközösség, az Ady Endre Líceum, a Barátok Temploma Magyar Római Katolikus Közösség, az Evangélikus Egyházközösség. Az első napon dr. prof. Demény Lajos: A bukaresti magyarság múltja és szerepe címen tartott előadást. Szept. 30-án Egyház, civil szféra és RMDSZ szerepe a helyi közösség életében címen tart előadást Markó Béla. A harmadik napon, okt. 1-jén Adorjáni Dezső evangélikus püspök-helyettes és Borbély László képviselőházi titkár tartanak előadást. Okt. 2-án Vállalkozni Romániában címmel Kerekes Gábor, az RMDSZ Országos Gazdasági Ügyvezető alelnöke tart előadást, után táncház lesz. /Bukaresti Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2003. november 6.
Tízéves a Reménység Szigete - az Erdélyi Gyülekezet története címmel nov. 8-án kiállítás nyílik Zilahon, a Kalvineumban. Levetítik Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, és kötetlen beszélgetésre is sor kerül a film kapcsán. Ezt követően Németh Zsolt, az Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tart előadást. Nov. 8-én Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze tart istentiszteletet a belvárosi református templomban. A kiállítás egyik fele krónika a legfontosabb eseményekről, a 80-as évek végi menekülteket segítő missziótól és a gyülekezetalapító Németh Géza életútjától kezdve 2002-ig. A kiállítás másik fele bemutatja a gyülekezet szolgálatát: a hitéletet, a Magyarországon élő erdélyiek húsvét utáni második vasárnapokon tartott nagy találkozóját, a november 1-jei Erdélyi Halottak Napját, az erdélyi menekültek által alapított Budapest melletti falu, Dányszentkirály lelkigondozását, az ottani templomépítést; az egész Kárpát-medencét behálózó, határon átnyúló és ökumenikus kapcsolatokat, a Reménység Szigetén a karitatív munkát, különösen a betegszállást, a tanfolyamokat, konferenciákat, nyári táborozásokat. A tervek szerint a kiállítás havonta más-más erdélyi városba "vándorolna". /Tízéves a Reménység Szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 10.
Az Erdélyi Gyülekezetnek az lenne a legfontosabb célkitűzése, hogy megszűnjön, ne legyen többé szükség rá, tagjai pedig visszatérjenek szülőföldjükre, jelentette ki Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora a Zilahon tartott bemutatkozón. A gyülekezethez tartozó otthon, a Reménység Szigete fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott filmvetítésen és kiállításon Németh Zsolt, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A zilahi Kalvineumban Fekete Károly alpolgármester ismertette a budapesti Erdélyi Gyülekezet munkáját és bemutatta a vendégeket: Zalatnay István lelkipásztort, Lovas Józsefné főgondnokot, Németh Zsolt tiszteletbeli főgondnokot, valamint Veress Lajos ügyvédet, az Új Kézfogás Alapítvány jogi tanácsadóját. Ezután levetítették Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, amely az Erdélyi Gyülekezet munkáját mutatja be. Az Erdélyi Gyülekezetet Németh Géza református lelkipásztor alapította, aki, miután az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták, majd 1971-ben elbocsátották a hivatalos egyházi életből, összegyűjtötte a kivándorolt erdélyieket, és gyülekezetet alapított számukra. 1995-ben bekövetkezett halála után fia, Németh Zsolt vette át a gyülekezet gondozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta létre a Reménység Szigete nevet viselő karitatív és kulturális központot, amely az évek során 276, erdélyi településről érkezett, magyarországi kezelésen részt vevő betegnek nyújtott otthont. A gyülekezet 1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részévé vált, azóta ennek keretében fejti ki tevékenységét. Célja, hogy elérje a Budapesten tartózkodó, Erdélyből és más határon túli régióból kitelepedett embereket, és lelki vigaszt nyújtson számukra. Zalatnay István lelkipásztor elmondta: a bemutatkozóra hat erdélyi városban kerül sor: ismertetik a gyülekezet munkáját, és kérik az egybegyűlteket, tudassák velük, ha vannak Magyarországon tartózkodó rokonaik. Németh Zsolt így nyilatkozott: "Az Erdélyi Gyülekezet az, amelyben én felnőttem, hiszen hétéves voltam, amikor édesapám létrehozta a házi gyülekezetet, és azóta vagyok a tagja, bár önálló egyházként csak 1990-ben jegyezték be hivatalosan. Ennek a gyülekezetnek a magja gyermekkoromtól végigkísért, azt jelenti nekem, amit egy hívő keresztény embernek, aki a vallásban nevelkedett föl, a templom jelentett". /Pap Melinda: Menedékhely kivándorolt erdélyiek számára. Zilahon mutatkozott be a hét végén a budapesti Erdélyi Gyülekezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2004. január 14.
Január 9-én a bukaresti Calvineumban a Koós Ferenc Kör megtartotta ez évi első gyűlését, melynek keretén belül Reinhart Erzsébet mutatta be az általa szerkesztett és tavaly a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában Budapesten megjelent magyar–román és román–magyar szótárt. A szótár mintegy 20.000 címszót tartalmaz, melyek összeállításánál a különböző szavak legalább két-három szinonímájának megadására törekedtek. /Gáspár Hajnal: Új kétnyelvű szótár jelent meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2004. május 20.
Magyarország, a romániai magyarság és az Európai Unió a fő témája az idei Bukaresti Magyar Napoknak. A május 17–23. közötti programsorozat fő szervezője az RMDSZ bukaresti területi szervezete. Az esemény eddigi politikai rendezvényei között szerepelt Markó Bélának, az RMDSZ elnökének a bukaresti Calvineumban tartott előadása Romániai magyarság és az Európai Unió címmel, míg Íjgyártó István, a bukaresti magyar nagykövet máj. 20-án Magyarország az Európai Unióban címmel tart beszámolót. Számos kulturális és szórakoztató program várja az érdeklődőket. /Bukaresti Magyar Napok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2004. május 21.
A romániai magyarság és az Európai Unió tematikával tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök máj. 18-án a bukaresti Kálvineumban. Hangsúlyozta: fontos, hogy a romániai magyar közösség minél hamarabb házon belül, azaz az Európai Unió tagja legyen. /Hogyan lehetünk az integráció nyertesei? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. november 28.
A legendás hírű pap, lapszerkesztő, tanár, emlékíró, a magyarrégeni születésű Koós Ferenc halálának 100. évfordulóján emlékező rendezvényt tartott a hét végén a Calvineumban a bukaresti református egyházközség. Koósnak a bukaresti magyar közösséget szervező tevékenységét, illetve kétkötetes főművét (Életem és emlékeim) Zsold Béla, a Calvineum lelkésze, Demény Lajos akadémikus és Bántó István szerkesztő méltatta. /Koós Ferencre emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2006. május 23.
Két, erre az alkalomra megtanult moldvai román népdallal lepte meg bukaresti közönségét Sebestyén Márta Oscar-díjas budapesti népdalénekes. A Bukaresti Magyar Napok záróünnepségeként tartott koncerten nem maradtak üres hely. A bukaresti RMDSZ főszervezésében egy héten át zajlottak a Bukaresti Magyar Napok. Változatos tevékenység folyt Bukarest egyetlen magyar iskolájában, az Ady Endre Líceumban, a Petőfi Házban és a Calvineumban. Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Korodi Attila államtitkár tájékoztatta a közönséget az EU-integrációval kapcsolatos kérdésekről. /Orosz Anna: Sámánének az Odeonban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
